Széchenyi világai címmel a 150 éve elhunyt gróf Széchenyi István életét, munkásságát és máig ható emlékének különböző korszakait bemutató kiállítás látható még pár hétig a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállítása a 150 éve elhunyt Széchenyi István életművének állít emléket. Egy rendkívüli élet rendkívüli pillanataiba nyújt betekintést.

"A legnagyobb magyar", "nemzetünk felébresztője", "a magyar civilizátor" - A kortársak és az utókor által ráragasztott állandó jelzőket jól ismerjük, de ki volt valójában Széchenyi István?

Magabiztos hazafi és labilis, önmarcangoló lélek. Reálpolitikus reformer és több nyelven beszélő, feltűnő megjelenésű társasági ember, a női szívek hódítója. Egy gróf, aki szakított az arisztokrácia klasszikus életvezetésével.

Külföldi útjai során nem elvágyódása, hanem épp a hazáért való tenni akarás erősödött benne.

Nem volt tudós, mégis alapított egy akadémiát.

Nem volt teljesen anyanyelve a magyar, mégis magyarul írta sorra a könyveit és a naplóit.

Bár idegileg legyengült, mégis valóságos sajtóközpontot szervezett és embereket irányított döblingi önkéntes számüzetésében. Közvetlenül halála után alakját szabályosan mitizálták, de volt korsza

A tárlat és a kiállítást kísérő programok utazásra hívják a múzeumlátogatót Széchenyi világaiban. "Gazdag és bonyolult, izgalmas és rejtélyes világok ezek" - fogalmazta meg Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, és hozzátette: "Aki fölfedező útra indul bennük, a modern Magyarország születésének sok ragyogó pillanatával éppúgy találkozik, mint az elmúlt százötven esztendő történelmének sok igazságával és igazságtalanságával, a magyar nemzettudat feléledésével és durva eltiprásával. És megsejt valamit egy különleges elme és nemesi lélek hatásának emberi titkaiból is."

Széchenyi István alakját államférfiként, magánemberként és az utókor emlékezetében élő személyiségként is feleleveníti a Magyar Nemzeti Múzeum több mint 400 történeti emléket felvonultató kiállítása, a Széchenyi világai.

Aczél Eszter vezető kurátor közölte: a "legnagyobb magyarként" számon tartott politikus életművét nem egy kronologikus eseménytörténetet végigvezetve, hanem a Széchenyi személyiségét és a 150-200 évvel ezelőtti világot megidézve kívánták bemutatni.

A Széchenyi István halálának 150. évfordulójára megrendezett, a Felemelő század című tematikus rendezvénysorozathoz kapcsolódó kiállítás öt termében a látogatók egyaránt megismerhetik a szerelmes férfit, a katonát, a gazdaságszervezőt, a politikust és a döblingi magányba húzódó politikai változásokat kiváró és finoman alakító embert.

A bemutatott anyagban helyet kaptak Széchenyi személyes tárgyai: egy gyerekkori levele, hangszerei vagy halála napján viselt ruhája. A Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításából került a tárlatba többek között Barabás Miklós 1864-ben festett hatalmas történelmi tablóképe, mellyel szemben a rendezők a Lánchíd egyik eredeti, 250 kilós láncszemét helyezték el - fejtette ki a vezető kurátor.

Külön szoba idézi meg az államférfi Döblingi elzártságban töltött utolsó tizenegy évét, majd két terem foglalkozik Széchenyi örökségével, a halála után ipari mennyiségben gyártott portréktól alakjának századfordulós kanonizálásán keresztül a trianoni döntés után igazodási pontokat kereső nemzet emlékezetéig.

Széchenyi arcképe egy választási plakáton tűnik fel Bethlenével, ahogy az új pénzen, a pengőn is szerepel, míg a kommunista hatalomátvétel meg nem próbálja száműzni az "osztálykorlátait meghaladni nem tudó arisztokratát" a magyar történelemből.

A kiállítás felidézi, ahogy az új gazdasági mechanizmus idején Széchenyi mint gazdaságszervező szakember bukkan fel ismét, a rendszerváltó elit számára békés előképként fontos, míg az ezredfordulón többek között nagyjátékfilm készül róla és gazdaságélénkítő programnak kölcsönzi a nevét.

A Széchenyi alakjáról kialakult képet a kiállítás interaktív elemei teszik teljesebbé. A látogatók felpróbálhatják a reformkor magyar viseletét vagy az egykor Beethoven, majd Liszt Ferenc tulajdonában lévő zongora szomszédságában belehallgathatnak Liszt Széchenyi által ihletett munkájába.  

Oláh András