ahol Széchenyi István, saját szavai által vezet végig, és egy rajzzal a kezedben ismerheted meg Pest-Buda Széchenyi korabeli épületeinek mai vetületét.

Időtartam kb. 3 óra, némi kaptatással, dombmászással

Volt egy nemes úr, ki a népünkért élt,

Sokat tett a nemzetért, fővárosunk pazar épületeiért.

Lásd hát te is, járd be sorba,

Csodáld meg e ma is álló alkotásokat.

Nemzetünk múzeumából indulunk,

Nagyunk atyja indítja utunk.

Gróf Széchenyi Ferenc alapította,

S e dicső munkáját fia is folytathatta

Nemes volt ő s egyben szerény ember,

Gazdag gyűjteményét a köznek ajánlotta fel,

Melynek a város s nemes társai, kiegészítve

Gyönyörű szép múzeumot emeltek.

Lépj be, keresd az ő termét!

Jobbra a folyosón könnyen megleléd.

Ülj le, töltse be szellemed a légkör, nézz körül,

Majd fel a lépcsőn, nagy alakja lásd, épp rád néz!

Mi köznek jó, nevelte tettekre fiát,

Mutatva néki irányt és sok-sok jó példát.

Szeresd néped mindegyik fiát,

Küzdj jólétért, teremts kultúrát!

Csakis e szellemben érdemes élni,

Boldogságban s a közösben kiteljesedni.

Indulj most útnak, járd be Pest-Budának magját,

Kétszáz éve kezdtük lerakni épületeinek tucatját.

Melyekből láthatod legfényesebbeket,

Fiam és unokám emelte ezeket.

A múzeumból kilépve fiam István fogja meg kezed

Légy figyelmes társa, lásd meg, mi értékes!

Első utunk a Pesti Magyar Színházhoz vezet,

Játékszínt már nem találsz itt, hiába keresed.

Jobbra utca végén szegezd fel fejed,

East-West Center irodaház lett színház helyett.

Duna felé, ha jobbra indulsz árkádok mögött,

Fölsejlik a régi öröm, mely ideköltözött.

Társaságok, körök éltek díszes falak között,

Pesti Casino volt a neve, mindenkié, közös.

Bejáratát megkeresve Magyarok Házába lépsz,

El van jócskán hanyagolva, komor szürkeség.

Menjünk is ki, s vitatársam utcáján tovább,

Duna felé csak egy sarkot, s irány a Városház!

Jobbra okos barátom, Fáy András táblájával szemben,

Ott a Pilvax, hol művész s diák heves nézeteket cserélt.

Előtte Városháza, mely egykor Pest házai legnagyobbja,

Követi szervita nővérek rendjének tere és a temploma.

Bécsi utcán továbbmenve nem Bécsbe fogsz érkezni,

Szabadságharc eseménye, mely utca ezt követi,

Az Aradi Vértanuk napjának a házsora,

Szabadságba visz bennünket? Tere nem ezt mutatja.

Felszabadítási emlékmű áll templom-forma tér végén,

Szovjet nyomás szűnéséhez ötven év volt csak elég,

Kissé arrébb első miniszterelnökünk vesztette életét,

Itt sebezte kivégzőosztag Batthyány Lajos gróf testét.

Térre érve balról látszik a Tőzsdepalota,

Szép nagy fehér épülete tekintélyét mutatja.

Tőzsde után TV székház volt e falak között,

Innen sugározták mindazt, mit a TV közölt.

Épületét a hazám gazdagságára emeltem,

De magántulajdonba került, már semmit se tehettem.

Menj végig az épületen, utána meg balra,

Zoltán utcán véges-végig, le a Dunapartra.

Kukkants jobbra, s meglátod az országunknak házát,

Innen irányítják a képviselők minden magyar álmát.

Dunapartra megérkezvén, nevem rakpartjára,

Balra utcám keresztjénél szobrom, s emléktábla.

Tábla fölött zord alakom magason a falon,

Onnan nézek át a folyón, le a Dunaparton.

Járhatóvá tettem a folyót egész a végéig,

Uszály s hajó akadálytalan juthat ki a tengerig.

Nyelvünknek és tudásunknak akadémiát emeltem,

Itt láthatod magad előtt, pár lépésre tőlem.

Menjünk be, majd fel a lépcsőn, nézzetek körül,

Patinás falai között a szívünk felderül.

Apám mintáját követve nyelvünk pallérozása

Színhelye lett száz éve e Tudományos Akadémia.

József nádor alaprajzát bizottsággal vitatta, építése forrásához

Éves jövedelmem, s nemestársim közadakozása juttatta.

Továbbmenve- át a hídon- Budára jutunk,

Ez a Lánchíd, legrégebben épített hidunk.

Angol példát honosítva került rá a Dunára,

Sok munka volt, míg elkészült végre-valahára.

Ödön fiam baloldalon Siklót építtetett,

Ezzel mehet fel a Várba ki jegyet megfizetett,

Gyalog, alagúttól jobbra, Király lépcsőn gyorsabb

Dísz térre visz fel, miután kiszusszantad magad.

Siklótól a Színház utcán jutsz tovább a Dísz térre,

Az első ház Batthyány Lajos nádor építménye,

Fordulj hátra; balra a Vár, jobbra Mátyás templom,

Előre menj, át a kapun, lefelé, ha mondom.

Néhány lépés, Tábor utca és a Zerge lépcső,

S rohanhatsz le egyenesen, tán nem lesz még késő.

Istennek házába érve ülj le majd egy székre,

Megláthatod környezetét édes menyegzőmnek.

Sajnálhatod, ha kapuja nincs éppen kitárva,

Templom falán kárpótolhat egy szép emléktábla.

Balra megyünk a körúton Gellérthegy irányba, Tabán

Dombján legurulhatsz, ha túl gyorsan szeded a lábad.

Rácz fürdő új tömbje mellett fordulj folyó felé menten,

Majd villamos síneken át, s híd alatt is-csendben.

Szent Gellért alakja alatt idd a Rudas vizét,

Ivókút három forrása közül vedd, ami a tiéd:

Attila a torkodra hat, Hungária gyomorra,

Juventus-szal könnyebben tudsz gondolni a korodra.

Ha már ittál, visszamegyünk híd alatt a baloldalra,

S lépcsőn is föl majd a hídra s azon át a pesti partra.

Ez az Erzsébet híd, régi híd is e néven neveztetett,

Mai előtt itt legnagyobb nyílású lánchíd építtetett.

Az új hídon megyünk által, s lefelé a parkba,

Visszanézünk, át Budára, honnan jöttünk sorba’.

Sziget volt ez a nagy árvízig, aztán átrendeztük,

Nagykörúti terveket így hoztuk létre, együtt.

Lenn a téren tüzes költőnk, Petőfi kapott egy szobrot,

Tőle jobbra haladj tovább, míg megálljt nem mondok.

Máris a Vigadót látod, balra meg a kertet,

Vigadónak falai közt sok szép emlék termett,

Zenészek és énekesek fújták itt a prímet,

Puccosan öltözött dámák hűlették elménket.

Bekukkanthatsz, ha van merszed, lépj be a pompába,

Arany minden- falak, s tető- számtalan formába’

Én már csendes’b helyre vágyom, úgy-e ti is gyerekek?

Fejezzük be első templomunknál ezt a menetet.

Ősöm, Széchényi György érsek nagylelkű adományából

Újíták fel a templom hajóit és a leégett tetőt,

Gyászravatalom itt lelém hát magam is e falak között.

Nektek viszont nem ajánlom percet sem búslakodni e fölött!

Írta és felújította: Nemeskéri Klára 2025 telén