Gróf. Széchenyi Istvánt állította idén követendő példaként a  "Szépen magyarul - szépen emberül" néven indult mozgalom, ezt az igaz és önzetlen, nemes lelkű hazafit, aki soha semmit nem akart a kivételezettség jogán magának és a magyarságnak, hanem az érdem okán akart megbecsülést, s ezért bírálta is nemzetét, s mindig az egész emberiség érdekét nézve akart hazájának boldog életet.

Most, a Széchenyi - évben - az ő szellemében feladatunknak tartjuk, hogy tovább erősítsük az emberekben a valóság - és önismeret igényét, a mértéktudást és - tartást, s hogy gyarlóságuk tudatában, de a tökéletességre vágyó lélek erejétől hajtva szolgálják az életet.

Élet: gyermek, öreg, természet, emberi öröm.

Az 1983-ban "Szépen magyarul - szépen emberül" néven indult mozgalom célja: a fiatalokban az önbecsülésigény és az anyanyelv iránti felelősség együttes erősítésével elérni, hogy azok tudatosan készüljenek az egyénileg boldog, a közösség számára hasznos életre.

Az átlagosan 80 évnyi földi életünkben hazájuk jó polgára, nemzetük jó gyermeke, családjuk jó tagja, önmaguk jó gazdájaként igyekezzenek emberségüket a "Munka - rend - ünnep - teljesség" igényével az IGAZSÁG - KÖLCSÖNÖSSÉG - MÉLTÁNYOSSÁG - TUDATOS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS jegyében.

Széchenyi István életének alaposabb ismerete nélkülözhetetlen és erőt adó segítség a feladat teljesítéséhez.

**************

Széchenyi István élete 1791. szeptember 21. - 1860.április 8.

Élete felosztható 4 nagy szakaszra.

1791 -1825 - 1841 - 1848 - 1860

I. szakasz 1791. - 1825.

Bécs 1791.szeptember 21-én gr.Széchenyi Ferenc és gr.Festetich Julianna ötödik gyermekeként született Bécsben. /Mária Terézia óta a magyar főnemesektől elvárták hogy Bécsben legyen palotájuk. A magyarországi birtokaikon - a Széchenyi-család Nagycenken - csak alkalmanként - tartózkodtak.

Magántanulóként vizsgáit a pesti, soproni és szombathelyi gimnáziumokban tette le.
Ebben az időben forrt a világ!!! A szabadság - egyenlőség - testvériség jelszava terjedt Franciaországból.

Bacsányi János is azt ajánlotta "Vigyázó szemetek Párizsra vessétek."
1809-tól katonának állt. 1813-ban részt vett a lipcsei csatában. (1815-ben ott volt Waterlói csatában is???)

Ugyanakkor beutazta Nyugat- Európát, Itáliát. Mindenütt tanulni igyekezett.Mindenütt azt figyelte, a látottakból mi az, ami hazájában is hasznosítható lenne. Különösen nagy hatással volt rá Anglia, London. Itt a gazdasági és politikai élet és a műszaki vívmányok mellett a lótenyésztés érdekelte.

1814-ben kezdi meg naplófeljegyzéseinek írását, melyet haláláig folytat.

1818-ban alapos előtanulmányok után hattagú kísérettel elindul keleti útjára. Itálián keresztül eljut Konstantinápolyba, onnan Kisázsián át - Tróját is meglátogatja - eljut Szmirnába.. Máltán, Szicílián át jut haza.

1820-ban saját kérésére áthelyezik a Debrecenben állomásozó 4. huszárezredhez.

Ekkor ismerkedik meg a magyar alfölddel, a tiszántúli, az erdélyi magyarsággal, a magyarul beszélő néppel.
"szegény mélyresüllyedt ország, gondoltam elszorult szívvel" írja naplójában július 24-én.

Augusztus 4-én pedig "Annyira ellágyulok, ha valami hazait látok, hogy egy hegedű, egy cimbalom, de még egy duda is elég, hogy a sírásig elszoroljon a szívem!" Ugyanakkor észre veszi, hogy "kevesen maradtak meg az ősök jó szokásainál, - értelmes ember nagyon kevés akad; egy helyben topognak, vagy elszaladnak - az évszázaddal, korszellemmel, a körülményekkel kevesen tartanak lépést."

1823-24. Bécsben, Cenken tartózkodik. Nagy érdeklődéssel figyeli a politikai fejleményeket, a törvénytelen királyi rendeletek által kiváltott vármegyei ellenállást. Az újabb bevonulás előtt végiglátogatja birtokait.
Derecsként hadgyakorlaton vesz részt.

1824 őszén szerelemre lobban gr.Zichy Károlyné iránt, akit majd aztán a férj halála után 2 évvel 1836-ban 7 gyerekkel feleségül vesz.. Neki 2 fia és egy leánya születik tőle... A fiúk felnőnek, a leány születése után meghal..

1825.szeptember - a Pozsonyban megnyíló országgyűlésen részt vesz. Október 12-én a felsőtábla ülésén magyar nyelvű felszólalásban foglal állást a rendek felirattervezete mellett.

November 3. Az alsótáblának a magyar nyelv ügyével foglalkozó vitájában szót kér, és egy évi jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudós Társaság felállításának céljára. Példáját több arisztokrata követi.

Még ebben az évben írja naplójába: A Szent Szövetség előítéleteink és tudatlanságunk segítségével uralkodik. /Tudjuk, ez az a szövetség, amit 1815-ben kötött az orosz cár, a porosz király és az osztrák császár, s majd erre hivatkozva kénytelen 1849-ben a debreceni trónfosztás után hadsereget küldeni Magyarországra a cár./

December: "ERÉNYSZÖVETSÉGET" KÖT Wesselényivel és gr.Esterházy Mihállyal. " A mi szövetségünknek olynak kell lenni, hogy annak jó intézeten, erkölcsösségen és méltóságán legrosszabb akarónk se hozhasson gyanút. Erős erővel meggyőzni nem mindég lehet - hanem a bölcsesség győz mindenütt. Ha más nemzeteknek több a kincsek, legyen minékünk több erkölcsünk és hazafiúi szeretetünk. Egy jó egészséges országban, hej de könnyű lenni jó hazafinak... Minden jó akaratnak, a legkisebb cselekedetnek mely nagy a sikere, mely nagy a jutalma. Magyarország, te a fiadnak hogy fizetel?

folytatás gróf. Széchenyi István naplóiban